A Magyar Iparművészet 1901/1-2. számának címlapja

A fiatal Maróti (Rintel) Géza 1901-ben tervezett címlapot a Magyar Iparművészet című folyóirat számára, egy évvel a saját épületszobrászati műhelyének megnyitása után. Pávatollakból, búzakalászokból alkotott sűrű fonata sokban emlékeztet Budapest számos szecessziós épületén látható díszítményeire. A címfelirat alatt központi helyet kapott a babérkoszorúba foglalt, három tarpajzsos, kalapáccsal kiegészült művészcímer, a pávatollak „szemei” is ide irányítják a néző tekintetét. A művész későbbi sokoldalúsága ismeretében (építész, szobrász, festő és iparművész) indokolt a különböző művészeti ágakat együttesen jelképező címer öntudatos használata. Az 1901-ben még születési nevén, Rintelként alkotó művész szignója a pávatollas ornamens bal alsó sarkában látható. A visszafogottan szecessziós betűkkel szedett szavak mellett és között vízszintesek rímelnek a szöveg alatt látható sugaras szív vízszintes vonalaira.