Csillár

Alul kiszélesedő kosárforma, melyet négy, alul összekötözött naturalisztikus, leveles sástő alkot. Az izzók a szárak tövéből kihajló virágok kelyhében, valamint a szárakról párosával kiágazó nádbuzogányokban helyezkednek el. További négy kisebb izzó van a csillár felső, összekötő karikájánál. A leveles szárakról elágazó sásbuzogányok opalizáló üveghengereinek kivételével a csillár eredeti üvegdíszei (így a kosár alsó részén, a sástövek között elhelyezkedő négy öblös, vöröses színezésű üvegkagyló, valamint a karikához illeszkedő, lecsüngő jégcsapra emlékeztető koszorú és a sugaras korona) mára megsemmisültek. Négyszögű és kerek szemekből alkotott lánc tartozik hozzá.

Az 1900. évi párizsi világkiállításon bemutatott csillár elnyerte a bronz tárgyak csoportjának (Classe 97) nagydíját. A kiállítás katalógusa szerint a csillár René Rozet (1858-1939) tervei szerint készült, s az 1800-ban Maison Gagneau fréres néven megalapított, bronz világítótesteket készítő párizsi cég kivitelezte. A cég ekkori tulajdonosa, Georges Gagneau a francia bronzművesek kamarájának elnöke is volt 1885-1900 között. A párizsi Musée d'Orsay egy, a tiszteletére készített plakettet őriz (ld. itt).