Róth Miksa kompozíciója Ovidius Metamorphoses című művének azt a részletét jeleníti meg, amikor a kedvesét sirató Orfeusz lantjátékával kísért énekével megszelídíti a köréje sereglő vadállatokat. Hitvese: Eurüdiké mérges kígyóra lépett, melynek harapása elragadta őt az élők sorából. Orfeusz alászállt az alvilágba, ahol megindító énekével elnyerte az alvilág urának és úrnőjének jóindulatát. Eurüdiké lelkét visszaengedték Orfeusszal a fenti világba egyetlen feltétellel: Orfeusz nem tekinthet rá, amíg újra a földre nem érnek. Mivel ezt nem tudta megállni, hitvese az alvilág foglya maradt.
Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található egy másik üvegablak, mely Artemiszt, a vadászat istennőjét ábrázolja attribútumaival: a szarvassal és a kezében tartott íjjal. Az Orfeusz és Artemisz üvegképeket Róth Miksa egy több épületszintet átfogó üvegablak figurális elemeinek másodpéldányaként készítette. A dekorációs program a maga teljességében a Vörösmarty tér 3. szám alatti épületben: az egykori Kasselik Alapítvány üzlet- és bérházának lépcsőházában tekinthető meg. Az 1911-ben befejezett épületet a Giergl Kálmán – Korb Flóris építészpáros tervezte. Orfeusz és Artemisz mellett itt Aphrodité alakja is látható. A sorozat további elemei madarakat, valamint díszedényekből kiemelkedő stilizált virágcsokrokat ábrázolnak.
A fenti sorozattal rokon alkotások Róth Miksa azon madaras-virágos üvegablakai is, melyeket a Kálvin téren 1912 és 1913 között a – Hültl Dezső műegyetemi tanár tervei alapján épített – Gazdák Biztosító Szervezetének Székháza (jelenleg AB AEGON Irodaház) számára kivitelezett.
Érdeklik a(z) Visual arts témájú hírek?
Friss híreket kaphat a személyre szabott Culture Weekly-hírlevéllel
Készen is van!
Ezen a héten érkezik az Ön első Culture Weekly-kiadása.