Állatok az Ókorban

Velekei Katinka Ágnes

Állat alakos - bivaly alakú - ivóedény. Az állatábrázolás a legkorábbi időktől- különböző okokból - a legfontosabb témája volt a művészetnek.A kezdetek mágikus rítusai után a mindennapi használati edényeken is fontos szerepet kapnak Ázsiától Amerikáig mindenütt, készüljenek bár kerámiából, vagy bronzból. Ez itt egy thaiföldi kerámia-edény
Asszíriában az állat az isteni vagy uralkodói erők jelképévé vált s így az embertől eltávolodott. A szent állattá vált oroszlánra csak a legelőkelőbbek,talán csak maga a király vadászhatott, isteni erejét hangsúlyozandó.
Az Újbabiloni Birodalom művészetét tudatos archaizálás jellemzi. Új életre akarták kelteni Babilón régi fényét. Mezopotámia művészetének legszebb emléke a Babilón városkapuját díszítő Istár-kapu és a hozzá vezető felvonulási út ennek a korszaknak az emléke. A falfelületeket domborművekkel díszítették. A "kassúk" téglarelief technikáját zománcfestékkel kombinálták. Ezzel alkották meg Babilónia leglátványosabb emlékeit. Motívumok - az istenek szent állatai, állatalakjai: sárkány, bika, oroszlán, és dekoratív virágok.
A Mezopotámiai kultúrákban a bika az istenség megjelenési formája. Babilonban Marduk és Baál istenek állata volt a bika. Megjelenik a szakrális bikafejű edények ábrázolásán is.
Az egyiptomi művészetben az Usébtik - kis szolgaszobrocskák, melyek feladata, hogy varázserejük révén képesek legyenek gazdájuk helyett az istenek által kirótt parancsokat végrehajtani. Az usébti szó jelentése: az, aki felelőséggel tartozik. Az usébtik közvetlen előzményének tekinthetők azok a szolgaszobrok, amelyek az óbirodalmi sírokból kerültek elő, és amelyek mindegyike egy-egy jól meghatározott munka vagy művelet végzése közben látható. Ezek azonban nem azonosultak a sír tulajdonosával, mint az usébtik, hanem elnevezésüknek megfelelően, valóban szolgáknak tekintették őket. A képen a mindennapi életből, a mezőgazdaság köréből, egy éppen ellő tehenet ábrázoltak.
Thot az egyiptomi mitológiában az írás és a tudományok istene, az írnokok pártfogója, az orvosok patrónusa. Íbiszmadárként, vagy páviánként, de néha emberfejjel ábrázolják, kezében papirusszal és írónáddal. Rokonság nélkül áll az egyiptomi istenvilágban. Helye van a Ré napisten égi csónakjában, a Napbárkában, ő a „Világ Rendjének” őrizője és jelen van a túlvilág kapujánál a holtak szívének megmérettetésénél, ahol ő jegyzi fel az eredményt. Ő gyógyítja meg Hórusz szemét, amikor az megsérül a Széthtel vívott harcok közben Ez lesz majd a védőamulett, az Udzsat szem.
Bastet Macskaistennő, Bubasztiszban imádták, amit a deltában a tiszteletére hoztak létre
Bastet Eredetileg a nap termékenyítő erejét megszemélyesítő oroszlán-istennő volt, később a szerelem a vidámság és a tánc istennője. Női testtel és macskafejjel ábrázolt.
Az egykori gyűjtőjükről elnevezett Grimani-reliefek közül kettőt Bécsben a harmadikat, Palestrinában őrzik. Mindegyik egy-egy tájba helyezett állat-csendéletet ábrázol. A bécsi lapokon egy nőstény oroszlán és egy anyajuh szoptatja kicsinyeit, a palestrinain egy vaddisznó koca a malacait, nagy élethűséggel és plaszticitással ábrázolt növények keretében (az oroszlános reliefen épp egy platánfa ágai foglalják el a felső sáv egy részét). A Grimani-reliefek származási helyét a palestrinai darab megtalálása tette egyértelművé: minden bizonnyal ott, az ókori Praenestében, a Rómától mintegy húsz kilométernyire, festői dombvidéken fekvő, a hellénisztikus kultúrához sok szállal kötődő latiumi városban helyezték el őket először. Az is egyértelműnek tűnik, hogy egy díszkút oldalait díszítették, mivel mindhárom reliefen kifolyó-lyukakat helyeztek el, ügyesen a kompozícióba rejtve, egy-egy állat szájánál. A Grimani-reliefek stílusa, mintázásuk módja szorosan kötődik Augustus korának híres és jól keltezett emlékművéhez, a Campus Martiuson felállított Béke-oltárhoz (Kr.e. 13-9)
Kentaur Félig ember félig ló – a görög mitológia erőszakos, vad alakja. A kentaurok Thesszália hegyes vidékén éltek, nyers hússal táplálkoztak. Vadságuk és lényük jól szimbolizálja ember és állat régi, szoros kapcsolatát, viszonyát.
Artemis Zeusz gyermeke, Apollon ikertestvére a görög mitológiában. Artemisz a vadászat és a Hold szűz istennője, ő segít a szülésnél és védelmezi a nőket és a gyermekeket. . Szenvedélyes vadász, szent állata a szarvastehén volt. Az istennő igen kemény büntetést rótt ki arra, aki tisztaságát akár csak egy kicsit is veszélyeztette. Így történt egyszer, hogy egy Aktaion nevű vadászt, aki megbámulta Artemiszt, amint nimfáival meztelenül fürdött, a megdühödött istennő szarvassá változtatott, akit ezután saját kutyái téptek szét
Európa elrablása Zeusz egy hófehér és szelíd bika képében jelent meg a szépséges királylány, Európé előtt, és rávette, hogy az másszon fel a hátára. Ekkor a bika a tengerbe vetette magát - Zeusz átúszott a föníciai királylánnyal Krétára és magáévá tette.( Európé három gyermeket szült a nász után.)
Credits: All media
This user gallery has been created by an independent third party and may not always represent the views of the institutions, listed below, who have supplied the content.
Home
Explore
Nearby
Profile