Összekulcsolt kezek, szuggesztív tekintet -  Sumer szobrászat

A végtelenbe tekintő, szinte extatikusan meredt tekintetet harmonikus derűt sugárzó arckifejezés és testtartás keretez ezeken az istenségeket, királyokat, papokat ábrázoló szobrokon. https://www.youtube.com/watch?v=aULXmdmBNsw

Ez a mészkő szobor, egy imádkozó alakot jelenít meg, valószínűleg papot. A korai sumer szobrászat egy tipikus darabja. Arckifejezésében legfeltűnőbb a nagy kerek szem és az íves, összefüggő szemöldök. Eredetileg kagyló vagy strucctojháshéj berakással készült. Korai sumer városállamok időszaka (Kr. e. 2800-2350 k.)
A templomi áldozati szobor az előzőhöz hasonlóan félmeztelen, keze mellkasa előtt összekulcsolva, hosszú birkabőrszerű szoknyát visel.
Ezek a szobrok a templomi berendezéshez tartoztak, valószínűleg az istenség szentélye körül álltak, folyamatos imádkozást jelenítve meg. Lehetséges, hogy valós papi személyek portréi voltak.
A sumer reneszánsz idején, Gudea király uralkodása alatt Lagas város művészete virágkorát élte. Gudeának rengeteg szobra került elő, mindet dioritból faragták. Sumer reneszánsz (Kr. e. 22-18. század).
Gudea állva, ülve, vagy imádkozás közben látható. A szobrok tömbszerűek, arányaikat maga a kő szabta meg. Merevségüket fokozza az arcvonások egyénítettséget nélkülöző mivolta. Az asszír szobrászatot az erőteljesség jellemzi. Frontális beállítás. Nyugodt arcok, de feszült izmok. A ruha mintázása egyszerű. A haj és szakáll aprólékosan megmunkált.
A rézből készült, tölcsér formájú, imádkozó istenfigura kőtáblát tart a fején védelmezve ezáltal az épületet, melyben elhelyezték. A szobor hátoldalán az épületeket emeltető lagash-i herceg neve és az épületek célja szerepel. Ismét a statikus , szimmetrikus kompozíciót látunk. Korai sumer városállamok időszaka (Kr. e. 2800-2350 k.)
"The Lady of Warka”.Ezt az uruki fejet Sumer Mona Lisának is hívják, az emberei arc egyik legkorábbi megjelenítése közel 5000 éves. Madár formájú összenőtt szemöldöke eredetileg bitumennel és nemes fémmel, szemei berakással készülhettek, fején paróka lehetett. Ez az alabástrom női fej feltehetőleg sumér istennőt vagy papnőt ábrázol. Dzsemdet Naszr-kor (Kr. e. 2800-2700 k.)
Imádkozó alak egy jóval későbbi korból. A királyok vagy istenek viseletét hordó apró elefántcsont figura tekintete már jóval finomabban megmunkált, mint elődeié, de a statikus kompozíció és a derűt és hitet sugárzó tekintet itt is megragadja a figyelmünket. Újasszír kor (Kr. e. 9-7. század)
A XX. századi modern mester szobra a fentiekben bemutatott mezopotámiai alkotások kompozícióját idézi, ám nem olyan harmonikus és derűt sugárzó a hatás. A fej és a törzs némileg elfordul, a szemek itt is nagyok és feltűnőek, de a szemgolyók rémisztően aprók és pirosak. A betoncsőhöz hasonló alapzat már korántsem egy önmagával megbékélt istenhívő alakját emeli ki.
Az idézett sumer szobrok kortársa ez a görög Kikládokról származó darab. Szinte absztrakt jellé változni látszik a mellkas előtt összekulcsolódó két kéz mozdulata ezen a korai bronzkori torzón. Ám ha jobban megfigyeljük az arányokat, a testhez viszonyítva nagy méretű kéz (talán egy anyáé) valószínűleg egy gyermek testét öleli át.
Credits: All media
This user gallery has been created by an independent third party and may not always represent the views of the institutions, listed below, who have supplied the content.
Translate with Google
Home
Explore
Nearby
Profile