Hóráskönyv, ”Lodovico Gonzaga imádságos könyve ”

A hóráskönyv a középkor világi emberének imádságoskönyve elsősorban nők használták egyéni ájtatosság céljára. A gazdagon festett imakönyvek ugyanakkor reprezentációs céllal készültek, megrendelőik gazdagságát és jó ízlését tanúsították.
A hóráskönyvek tartalma a breviáriumra épül, de annál változatosabb, mert nem kell alkalmazkodnia a liturgia előírásaihoz. Néhány állandó ünnepet kivéve nem követi szigorúan az egyházi év ünnepeinek sorrendjét. Elnevezését a régi római napbeosztás alapján kapta, mivel az imádság elvégzése a nap kezdetétől számítva háromóránként történt.
Az Iparművészeti Múzeumban őrzött imakönyv részei: kalendárium (1r-12r), Mária-zsolozsma (Officium Beatae Mariae Virginis) (13v-105r), a Szentlélek officiuma (105r-108v), halotti officium (Officium mortuorum) (109v-157v), a hét bűnbánati zsoltár (160v-176v) és a Mindenszentek litániája (176v-188v).
A kalendárium részt az adott hónapra jellemző tevékenységet ábrázoló kör alakú képmezők díszítik, Mária-zsolozsma oldalait pedig Mária életének jeleneteit ábázoló színes iniciálék ékesítik az egyes imaórák kezdetén. A kötetet négy nagyobb képmezőjű miniatúra is díszíti: a Mária-zsolozsma kezdetén az Angyali üdvözlet és Mária koronázásának ábrázolása kapott helyet (13r-14r) a halotti officium elején pedig a Bűnbeesés, valamint a három élő és a három halott legendájának egy jelenete látható (109v-110r).
A Mária-zsolozsma szövegének kezdetén az oldalpár (13v-14r) alján balra a Hohenzollern, jobbra a Gonzaga család címere látható. A címerek tanúsága szerint a hóráskönyv egykor Lodovico (III.) Gonzaga (1414-1478) mantovai őrgróf és felesége, Barbara von Brandenburg-Hohenzollern (1422-1481) tulajdonában volt.
Hoffmann Edith meghatározása szerint a hóráskönyv 1469-1478 között készült Francesco d’Antonio del Chierico firenzei miniátorműhelyében.