Haranghy Jenő a 20. századi magyar és különösen a debreceni grafika kiemelkedő, sokoldalú alkotója. Nemcsak az ex libris-művészetben és az alkalmazott grafika több területén (illusztrációk, plakátok) alkotott, hanem monumentális alkotásai is ismertek, többek között az egykori Britannia – ma Radisson Blue Béke – szálló és a Mátyás pince falképei és üvegablakai. Debrecenben született. A Képzőművészeti főiskolán, majd az Iparművészeti Iskolában tanult, ahol egyik mestere a magyar merkantilgrafika úttörője, Helbing Ferenc volt. Mesterét követve lett a grafikai osztály vezetője, tanára. Bravúros rajztudását pedagógiai tevékenységében is kamatoztatta, számos híres művész tanult tőle.
A kisgrafikára a neves debreceni gyűjtő, Nagy József hívta fel a figyelmét még gimnazista korában. Korai művei a szecesszió szellemében fogantak. Alkotásait stilizáló naturalizmus, anatómiai pontosság, történeti hitelesség, valamint erőteljes kontúrok, karakteres, dinamikus lendület jellemzik. A Debreceni Egyetem Nőgyógyászati Klinikája könyvtára részére tervezett ex librise 1927-ben készült. Főszereplője a gyermekét féltőn óvó, szoptató anya – kerek mezőbe zárva és levélkoszorúba foglalva. Haranghy rajztudását bizonyítják a könnyedén odavetett vonalak, amelyekből észrevétlenül bontakozik ki a két, egymáshoz kötődő figura.