A kehely talpát hat szamárhátíves karéj tagolja, köpenyét trébelt virág, kagyló- és pikkelymotívomok díszítik, illetve három kartus, melyekbe hullámzó szélű, hatkaréjos formára emlékeztető zománcképet helyeztek. A képmezők között zárt foglalatban különböző színű üvegköveket, többféle formájú és színű zománcvirágokat, valamint három zománcangyalt is elhelyeztek. A talp szárát három, csigamotívumból és levelekből kombinált motívum fedi. A kehely szabálytalan alakú, rocaille-ból és volutából komponált nódusza egy kis gömbön nyugszik. A kehely kuppakosara a talp köpenyén lévőkhöz hasonló motívumokkal trébelt, amelyen négy, lekerekített sarkú mezőben zománcképek, közöttük baldachinok alatt ülő zománcangyalok, valamint üvegkövek és virágok láthatók. Az ornamentális zománcok több helyen erősen sérültek.
A talp belső oldalán, az egyik zománckép hátoldalán, beütött nagybetűkből összerakott donációs felirat olvasható: „D[OMI]NA / SOPHIA NYITRAI / FIERI CVRAVIT PRO / ECCLAE[SI]A FRA[N]CIS[CANO]RVM / MIN[ORUM] CONVENTV[A]/LIVM AGRI-/ENSIVM 1777". Ebből egyértelmű, hogy a kehely az egri minoriták temploma számára készült 1777-ben. Az adományozó Nyitrai Zsófia asszony neve a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom történetéből ismert: 1775-ben ő állíttatta a Szent Anna tiszteletére készült mellékoltárt is a sztipeszen olvasható latin donációs felirat szerint (Heves megye műemlékei, II. Szerk. Dercsényi Dezső – Voit Pál. Budapest, 1972, 248, 228. kép). Az oltár ikonográfiája segíthet a kelyhen lévő zománcok témájának meghatározásában is. Az oltárkép Szent Joachimot, Annát és a gyermek Szűz Máriát jeleníti meg, míg a két oldalán álló szobrok feltehetően Szent Józsefet, a Szent Szűz későbbi jegyesét és egy zsidó főpapot, minden bizonnyal Zakariást, Keresztelő Szent János apját ábrázolják. Ugyanilyen elrendezésben ugyanőket láthatjuk a kuppakosár három festett zománcképén is. Az oltár predellaképe az adományozó védőszentjét, Zsófiát ábrázolja. A kehely talpára helyezett zománcképek egyikén egy idősebb asszony, utóbbiakon egy felhőn ülő, illetve két egymás felé forduló lányt láthatunk, kezükben kard és pálma, melyek a vértanúság jelképei. Ezek alapján elég egyértelmű, hogy a donátor patrónusa mellett annak három lányát, Hitet, Reményt és Szeretetet is elhelyezték a kelyhen, amelyet minden jel szerint ezen oltár számára készíttetett a megrendelő.
A kelyhen ugyan nincs jelzés, de stílusa és a zománcképek alapján egyértelműen a Lőcsén alkotó Szilassy János műhelyéhez köthető, aki számos hasonló formájú tárgyat készített hosszú működése alatt.
A tárgy Lőwy (László) Fülöptől, vásárlás útján került az Iparművészeti Múzeumba 1904-ben.
Terdik Szilveszter