Cover of Lajos Kassák: MA Buch - Kassák Gedichte

Lajos Kassák (1887-1967): Ma Buch – Kassák Gedichte, Berlin, 1923

The illustrated volumes published close to the Picture Architecture Portfolio (1-MA, 1921 and MA Picture Book, 1922, and even the DUR Portfolio in 1924) display the Dada-Constructivist double affiliation, just like the Berlin-based Sándor Bortnyik's or László Moholy-Nagy's albums. The German-language MA-Buch (Sturm, 1923), published in Berlin, includes his Dada poems wrapped alongside his constructivist linocuts. The MA Picture Book and the DUR Portfolio reconcile the Dada playfulness and freedom with geometry. For Kassák, a self-taught artist, the painterly reduction of the view was not a concern, either as a theoretical or a professional-technical problem; nor did he concern himself with Cubism, which was so often cited in the art theoretical literature of the day as the prior 'phase' that had foreshadowed Constructivism - and a politically neutral, predominantly formal-aesthetic stylistic enterprise at that. The increasing vital role of Constructivism in his art after 1922 manifests itself in his picture architectures - within which he distinguished spatial constructions and dynamic constructions - and in his typographical work, book covers, kiosk- and stage designs. The foreword of the Ma Buch was written by Endre Gáspár.

Kassák Lajos (1887-1967): Ma Buch – Kassák Gedichte, Berlin, 1923

Az 1921-ben publikált Képarchitektúra-mappával Kassák Lajos nagyjából egy időben kiadott illusztrált kötetei (1-MA, 1921 és MA képeskönyv, 1922, és az 1924-ben megjelent DUR mappa is) a dadaista-konstruktív kettős kötődést mutatják – akárcsak a húszas években Berlinben élő Bortnyik Sándor vagy Moholy-Nagy László albumai. A Berlinben németül publikált MA-Buch (Sturm, 1923) dadaista kép-és számozott versei mellé konstruktivista linómetszeteit tördelték. A Ma képeskönyv és a DUR mappa a dada játékosságát és szabadságát egyezteti össze a geometriával. Az autodidakta Kassáknak a festői látványredukció nem jelentett sem elvi, sem szakmai-technikai problémát; számára a korszak művészetelméleti irodalmában oly sokszor hivatkozott kubizmus, mint a konstruktivizmust megelőlegező „fázis” – és mint világnézetileg semleges, elsősorban formai-esztétikai nyomatékkal bíró stílustörekvés – jelentősége elhanyagolható volt. 1922 után művészetében a konstruktivizmus térnyerését képarchitektúrái – ahogy ő megkülönböztette őket: és térkonstrukciói és dinamikus konstrukciói – mellett nemcsak tipográfiája, könyvborítói, kioszk- és színpadtervei is mutatják. A Ma Buch-hoz Gáspár Endre írt előszót.