A scherrebeki műhely árjegyzéke szerint a fríz zongora vagy heverő fölé készült. Az alsó szegélyen téglavörös talpas poharak sora. Mögöttük, mintha teraszról nézné a szemlélő, a végtelen tenger. Mélykék vizét párhuzamosan futó, halványabb kékkel jelzett hullámok fodrozzák. A víz fölött e hullámzás ellentéteként sirályok röpködnek, közülük a vízbe belecsapók egy-egy halat ragadnak meg. A magasra helyezett horizont fölött sárgás felhőfoszlányokkal mintázott téglavörös égbolt. Eckmann ezen a kisméretű kárpiton is követi a Hattyú-kárpiton megfigyelt, dekoratív hatást eredményező elveket. Rajza világos színei erőteljesek, a kárpit szegélye belevág a rajzba. Ez a népi szőttesekre jellemző megoldás megfelel annak a szecessziós irányzatnak, amelynek képviselői elvetik a „befejezett” képet. A tengeri jelenetet nem keretezi bordűr, alsó és felső szegélyét keskeny, kék ill. sárga sáv zárja le és rojtok díszítik. A kárpitból valószínűleg hetvenhat példány készült (Schlee 1984, 208-210.).