Korongozással és munka közben kézi formázással, ihletett, spontán formai ötleteket is követve alakították ki a kelyhet – egy homokóra formájú, hengeres edénytestből. Kerek, egyenes a talp, puhán behajlik az edényfal, négy horpaszt és négy felfelé ívelő bordázatot alkotva. A megcsavarodó nyakrész felett hullámos kehely nyílik ki, öt horpasszal, finom, kifelé hajló hullámos peremmel. Kék-zöld-arany márványos hatású színjátékot ad a máz, lila irizálással. A Janus Pannonius Múzeum Zsolnay gyűjteménye két hasonló, de más mázmintájú kelyhet őriz, ltsz. 51.4816.1, és 51.4852. l. A budapesti Iparművészeti Múzeum 1898. évi karácsonyi kiállításán kehelysorozatot állított ki a Zsolnay gyár. Feltehetően e tárgyakról írja a kritikus: „... Van néhány olyan kiállított darabja is, amelynek egyáltalán nincs omamentációja, amely csakis szántszándékkal foltosnak, bolyhosnak csinált zománcával hat.”