Lajos Kassák (1887-1967): Dinamikus konstrukció, [Dynamic construction] 1922–24 collage, tempera, carton, 54 × 43,5 cm
Lajos Kassák emerged as a new, independent type of the avant-garde artist in Hungary in the 1910s. He had a working class background and his family could not support his education. Yet he developed his own way of innovative and wide-ranging thinking and became an internationally renowned artist relying only on his own strength and stamina. He was a writer, artist, journal editor and activist. He was a pioneer of the modern attitude that artistic activity is not constrained by the boundaries of aesthetics. Alongside with several members of the country's intellectual circles, Kassák also left Hungary in 1920. He moved to Vienna where he as the chief editor of the art journal MA (Today) became a respected figure of European Modernism within a few years. Kassák has become a visual artist and devotee of the Constructivist movement in this lively, dynamic artistic milieu. During the years in Vienna his theoretic work invigorated, he took an active part in the international discourse of contemporary art. The “Képarchitektúra-elmélet” (’Picture Architecture Theory’) published in 1921 in German, was an articulation of the utopist avant-garde, and it served as a theoretical base for his own painting praxis. By picture-architecture Kassák meant a modern artwork type that does not refer to reality but presents the sovereignty, the autonomous reality of the picture. This artwork type also represents the idea of the “New Man”, a devotee of the modern ideas of 20th century. Herwarth Walden presented a representative selection of the Picture Architectures of Kassák in 1924, Berlin, Sturm Gallery.
Kassák Lajossal egy új, szuverén művésztípus jelent meg Magyarországon a huszadik század tízes éveiben. Műveltségének nem volt családi és iskolai bázisa, mégis újító erejű és átfogó gondolkodást alakított ki, és a maga erejéből vált nemzetközileg elismert művésszé. Író, képzőművész, lapszerkesztő és mozgalomszervező volt. Egyik úttörője volt annak a ma is aktuális gondolkodásnak, amely a művészi tevékenységet nem kizárólag az esztétikai határokon belül jelöli ki. A szellemi élet egy igen jelentős arányú kivándorlási hullámában 1920-ban Kassák is elhagyta Magyarországot. Bécsbe költözött, ahol a MA című művészeti lap főszerkesztőjeként néhány év alatt az európai modernizmus megbecsült alakja lett. Kassák ebben az eleven, dinamikus művészeti közegben vált képzőművésszé és a konstruktivizmus elkötelezett hívévé. A bécsi években teoretikus munkássága is megerősödött, aktív résztvevője lett a kortárs művészet nemzetközi diskurzusának. Az 1921-ben németül publikált „Képarchitektúra-elmélete” az utópikus avantgárd teoretikus megfogalmazása volt, egyben saját festészetének elméleti alapját is jelentette. Képarchitektúra alatt Kassák egy olyan korszerű műtípust értett, amely nem a valóságra vonatkozik, hanem a kép önállóságát, autonóm valóságát hirdeti. Egyben ez a műtípus fejezi ki a huszadik század modern szellemisége iránt elkötelezett az “Új Ember” eszméjét is. Kassák képarchitektúráiból Herwarth Walden mutatott be egy reprezentatív válogatást 1924-ben, a berlini Sturm Galériájában.
You are all set!
Your first Culture Weekly will arrive this week.