Hangulatos népi életkép, népi ornamentika nélkül. A színek - szürkéslila, lilásrózsaszín, bordó, must zöld, narancssárga, sötétkék - folthatására épülő, az egymás fölötti síkokat hangsúlyozó dekoratív kompozíció, a formákat követő lendületes vonalvezetés a szecessziós alkotások jellegzetessége. A kárpit szerepelt a torinói Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás (1902) magyar pavilonjában. A kiállítást követően a tervező, Vaszary János iparművészeti munkásságáért kitüntető oklevelet (diplome d'honneur), a szövő, Kovalszky Sarolta pedig ezüstérmet nyert. Azonos kárpit található egy magángyűjteményben (Veszprémi 2007, 359. Kat. 335.)