A 18. században kiépülő magyarországi zsidó községek mellett számtalan intézmény működött, legelterjedtebbek a halottak temetésével foglalkozó hevra kadisák voltak. A hevra kadisa feladatait a vallásjog szabályozza, de az egyes hevrák alapszabályait a helyi hagyományokhoz igazították. Az alapszabályokat, a tagok névlistáit és a könyvelést gyakran díszes jegyzőkönyvben vezették. A nagykanizsai hevra kadisa 1769 és 1793 között vezetett könyvébe ezek mellett bemásolták a halottak eltakarításával foglalkozó rabbinikus művek egy részét is.