Kerek talpon négyszögű, karcsú szár emelkedik, mely négy, jobbra elcsavarodó, kiívelő ágba szakad, középső része pedig kehelyben végződik. Ebbe, illetve az ágak közé illeszkedik a petróleum tárolására szolgáló, sötét lilás-bordó alapon kékeszöldes, pávaszemes díszű lüszterfestéses üvegkehely. A stilizált levélben végződő ágak az üvegtartó fölött összehajolva a lámpa felsőrészéhez illeszkednek, mely magába foglalja a kanóc kis csappal megemelhető tartóját, csavarját és a kiemelhető, díszes fedőt. Ennek áttört tagozata tartotta egykor a lámpa üvegbúráját. A petróleumlámpa színtelen, áttetsző üvegkehellyel egy világítótest-kollekció részeként - feltehetően az IM 41. leltárszámú kézigyertyatartójával együtt -, szerepelt 1898-ban Párizsban a Hatok művészcsoport kiállításán. (Képét ld. Mourey 1898, 85.) Hasonló lámpa képe ismerhető fel Jourdain enteriőrfotóján (Jourdain 1904, 195.) és - fehér, opaküveg gömbbúrával - az Henry van de Welde-tervezte berendezést ábrázoló, a párizsi Maison Moderne üzletben 1898-ban készült fotón (l. Garner 1982, 234). Ugyancsak gömbalakú búrával látható a lámpa egy, az 1899. évi müncheni szecessziós kiállítás enteriőrjét bemutató illusztráción (l. Deutsche Kunst und Dekoration V. 1900. jan., 9. p.).