A váza talpa sima, egyenes, teste gömbölyded, vízszintes vállából enyhe görbülettel indul a hengeres nyak, kifelé nyílik a sima szájperem. A vörös, enyhén irizáló testre körben, vékony agyaglapokból kivágott, három, leveles nárcisz virágszálat helyeztek el lazán, természetesen. A fület megcsavarodó, a szájhoz támaszkodó levél alkotja. A levelek és a szárak ragyogó aranyos zöld színekben játszanak, a virágfej tompább ezüstös sárga színű.
Minden valószínűség szerint Rippl-Rónai József személyes irányításával készült ez a tárgy is Pécsett, 1897 novembere és 1898 augusztusa között, gróf Andrássy Tivadar ebédlőjének díszéül. A stíluskritikai szempontokat (főként a motívum, az előadásmód spontán egyszerűsége, a piros-zöld színek párosítása) megerősíti az a tény, hogy a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzött két azonos jellegű, szintén csak a gyár által jelzett csésze (ltsz. JPM 51.4743.1 és 51.4854.1) az Andrássy ebédlő tálalószekrényének polcán látható az 1898. évben az Iparművészeti Múzeumban rendezett karácsonyi kiállítás alkalmával készült archív fotón, a Magyar Iparművészet c. folyóirat 1899/1. számában közölt ismertetés fotómellékletén (ld. itt, p. 47.).
A gyári 7. Façon könyvben az 5135. sz. rajznál nem található a tervezőre vonatkozó bejegyzés, mint ahogy a többi, Rippl-Rónainak tulajdonítható, 1897 novembere és 1898 augusztusa közötti időtartamra tehető többi formarajznál sem. Rippl neve csak a Decor-könyvben jelenik meg, utólagos bejegyzéssel, az 1910 körüli újragyártások alkalmával.