Rovarokkal díszített váza

Émile Charles Martin Gallé a szecessziós üvegművészet egyik legmeghatározóbb mestere volt. A lotaringiai Nancyban működő műhelye kora kiváló üvegművészeit vonzotta, és tette a várost évtizedekre a francia üvegművészet központjává.
A váza erőteljes formájával, sötét színével, s a sok ember számára kevéssé vonzó állatok képével akár túl komornak is tűnhet, ezt a hatást azonban feledteti a rovarok csápjainak, lábainak kecses és lágy íve, gyönyörködtető dekorativitása. A két gyűrűvel osztott testű, kihajló szájperemű, zömök, meglehetősen súlyos vázatest színtelen és sötétlila üvegrétegekből épül fel. A váza talpánál teljes vastagságban meghagyott, s felfelé egyre nagyobb mértékben lemaratott sötét rétegből bontakoznak ki a plasztikus alakok: a tücsök, sáska, s más – meghatározásra váró fajtájú – szárnyas rovarok. A maratással kialakított testeket csiszolás teszi még részletgazdagabbá.
A rovartani meghatározás kísérlete Gallé üvegei esetében sok eredmény reményével kecsegtet, ugyanúgy, ahogy a növénytani vizsgálódás is, ugyanis a művész ifjúkorában botanikai, természetrajzi tanulmányokat folytatott, ennek köszönhetően művein a növény- és állatfajokat meglepően pontosan ábrázolta, anélkül, hogy ezek a motívumok megrekedtek volna a pusztán természethű reprodukció szintjén.
A másik terület, amely felé nem csak Gallé, hanem a szecesszió számos más művészének figyelme is fordult, a keleti művészetek voltak. Ez az itt bemutatott vázán is tetten érhető: a rovaralakok ábrázolása a japán fametszetek hatását mutatja.