A Nápolyi Királyság történelmi királyság az Itáliai-félszigeten a Pápai államtól délre eső részen. A Szicíliai Királyságból vált ki a Charles d’Anjou elleni szicíliai vecsernye során 1282-ben. Az ország hivatalos megnevezése a Világítótornyon inneni Szicíliai Királyság volt, a köznyelvben használatos megnevezését nápolyi központja miatt kapta.
A Capeting–Anjouk uralkodása alatt az ország történelme szoroson kapcsolódott a magyar történelemmel is, az Anjou-korban Nagy Lajos magyar király öccse, András, Calabria hercege I. Johanna nápolyi királynő első férje volt. Az Anjouk bukása utána az ország előbb az Aragón Korona, majd az azt követő Spanyol Királyság részévé vált. A napóleoni háborúk idején kezdetben Bonaparte Napóleon császár öccse, Joseph, majd húguk, Caroline Bonaparte és annak férje, Joachim Murat uralkodtak a királyság felett. Az ország még VIII. Károly király uralkodása alatt perszonálunióba lépett a Szicíliai Királysággal, majd fia, IV. Ferdinánd király 1816-ban egyesítette a két országot, létrehozva ezzel Két Szicília Királyságát.
Kevesebb megjelenítéseTovábbi információ Wikipédia