A Sztálin-szobor ledöntése

Létrehozta: National Széchényi Library

National Széchényi Library

Már a forradalom kitörése napján, október 23-án estefelé számottevő tömeg gyűlt össze a budapesti Sztálin-szobornál, s nekifogtak, hogy ledöntsék. A szobor elpusztítása a forradalom egyik központi, szimbolikus eseménye.

Sztálin-szobor, készítette: Fortepan (1953)National Széchényi Library

A budapesti Sztálin-szobor

A hatalmas bronzszobor a magyarországi sztálinista diktatúra egyik leglátványosabb jelképének számított. Ledöntése az 1956-os forradalom ikonikus eseménye.

A Sztálin-szobor avatása, készítette: Fortepan (1951)National Széchényi Library

A szobrot Mikus Sándor tervezte Sztálin 70. születésnapjára 1949-ben. Az eredeti szobrot Moszkvába küldték, gigantikus másolatát pedig 1951 decemberben leplezték le.

Sztálin-szobor, készítette: Fortepan (1953)National Széchényi Library

Mikus szobra Sztálint közvetlen és nyitott, emberséges személyként igyekszik bemutatni, akihez bátran fordulhat bárki. Ezt a figura kezének gesztusa hivatott érzékeltetni, illetve az, hogy a néző felé lép az alak.

A Sztálin tér és a Sztálin-szobor, készítette: Nagy, Gyula és Fortepan (1956)National Széchényi Library

Nyolc méteres magasságával – megtoldva az alapzat 15 méterével – a szobor uralta az ugyancsak a diktátorról elnevezett teret. A Sztálin-tér, melyre a belvárosból a Sztálin úton (ma Andrássy út) lehetett eljutni, a nagy állami felvonulások számára ideális színteret nyújtott.

Május 1-i felvonulás, készítette: Fortepan (1956-05-01)National Széchényi Library

A Sztálin-szobor egy 18 méter széles tribünön foglalt helyet. A politikai elit képviselői innen nézték végig a katonai parádékat és a tömegfelvonulásokat.

Itt épp azt láthatjuk, amint Rákosi Mátyás és prominens vendégei egy május 1-i felvonulást szemlélnek. A háttérben a kommunista mozgalom egykori és még élő nagyjai láthatók óriásportrékon.

A ledöntött Sztálin-szobor feje, készítette: Hofbauer, Róbert és Fortepan (1956)National Széchényi Library

A szobor megsemmisítése

Október 23-án a tiltakozók egy csoportja feltette magában, hogy ledönti a szobrot. Nem volt könnyű vállalkozás. Még világosban, délután fogtak neki, és sötét este volt, mire befejezték.

Sztálin tér, készítette: Fortepan (1956-10-23)National Széchényi Library

Amikor végül sikerrel jártak, különös örömet okozott a forradalmárok számára, hogy felmászhattak a tribünre, ahova átlagember be se tehette a lábát addig. Az emberek birtokba vették a pártelit számára fenntartott várószobákat is a betontömb gyomrában.

Koppintson a felfedezéshez

Először traktorokkal és acélsodronnyal igyekeztek megtörni a szobor ellenállását. Az azonban nem mozdult. A gyárakból a térre érkező munkások aztán lángvágó-géppel estek neki és elvágták az alakot a csizmái fölött. A torzót máig a forradalom egyik jelképeként tartjuk számon. Mérethű másolatát a Memento Parkkal szemben is felállították.

A ledöntött Sztálin-szobor feje, készítette: Hofbauer, Róbert és Fortepan (1956)National Széchényi Library

Magyar menekültek emlékeznek a Sztálin-szobor ledöntésére és a következő napok eseményeire, SZER, 1956. október 30.
00:00

Miután sikerült ledönteni szobrot, a Blaha Lujza térre vontatták. Itt Budapest népe nekifogott, hogy feldarabolja.

Sztálin-szobor darabolása, készítette: Pesti Srác2 és Fortepan (1956-10-24)National Széchényi Library

A szobor maradványa köztéri látványossággá vált és az is maradt a forradalom leveréséig. Találkozóhelyként is funkcionált, ahol az emberek megbeszélték egymással a kilátásokat és informálódtak a legfrissebb eseményekről.

Sztálin-szobor darabolása, készítette: Nagy, Gyula és Fortepan (1956-10-24)National Széchényi Library

A szobrot a legváltozatosabb eszközökkel szedték darabokra, feliratokkal dekorálták, a szobor fejét vizeldének nevezték ki.

Koppintson a felfedezéshez

A Sztálin-szobor helyén ma az 1956-os forradalom emlékműve áll.

Közreműködők: történet

Ezt a tárlatot és a videóösszeállításokat az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Október elnevezésű digitiális bölcsészettudományi projektjén dolgozó munkacsoport készítette a Google-lal együttműködésben.

Az október 23-án induló Projekt az 1956-os forradalom GoogleMaps segítségével georeferált élő archívumát hozza létre, különös tekintettel a vizuális örökségre (a filmekre és a fényképekre).

A készítők szeretnék megköszönni a MANDA Archívumnak (http://mandarchiv.hu/), a Fortepannak (www.fortepan.hu) és az 1956-os Intézetnek (jelenleg az OSZK része) a Projekt támogatását. A tárlat és a videófilmek részben ezen intézmények anyagaira támaszkodik.

Közreműködők: az összes médiatartalom
A kiemelt történet egyes esetekben független harmadik féltől származhat, mely nem feltétlenül tükrözi az alábbiakban felsorolt, a tartalmat szolgáltató intézmények véleményét.
Kezdőlap
Discover
Lejátszás
Közeli
Kedvencek