The Vizsoly Bible

The Vizsoly Bible, also known as Károli Bible, was the first complete Calvinistic translation of the Bible in Hungarian. The translation and the marginal notes explaining the text itself were written by Gáspár Károli (1526/1530 – 1591), who was a pastor serving in the village of Gönc in Abaúj County. Printing began on February 28, 1589 using paper from Poland and type pieces from Netherlands. When printing began, the full translation was not ready yet, so Károli's manuscripts were taken page by page from Gönc to Vizsoly on foot by the students of Gönc. According to the colophon, decorated with a typographer insignia, the printing was finished by Bálint Mantskovit, a Polish typographer, in 1590. Scarcely more than 50 copies exist today of these bibles which were printed in 700 to 800 copies. Each Vizsoly Bible had 2,412 pages and weighed about 6 kg. Twenty-one of the surviving copies are in Hungary, fourteen are in Romania, thirteen in Slovakia, two in the Czech Republic, one in Austria and one in Denmark. This book is the greatest typographic achievement of the 16th century; therefore it has a remarkably high financial and historical value. The translation, which founded our literary language, is an outstanding milestone in the development of the Hungarian language and literary style. The Károli Bible was published more than a hundred times and was also revised from time to time. It is still the most popular Bible translation in the Hungarian-speaking area. The picture shows the title page in archaic Hungarian language, which could be translated to English as follows: Holy Bible, namely the holy books of our Lord’s Old and New Testament written by prophets and apostles. Also in the title page the coat of arms of Hungary can be seen between two griffins. The date of the printing (January 10, 1590) can be read below.

A Vizsolyi Biblia néven ismert könyv volt az első magyar nyelvre lefordított teljes református bibliafordítás. A fordítást és szöveget magyarázó széljegyzeteket Károli Gáspár, az Abaúj-vármegyei Göncben szolgáló református lelkész (1526-1530 körül–1591) készítette el. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg Németalföldről hozatott betűkkel és Lengyelországból beszerzett papírral. Ekkor még nem fejezték be a teljes fordítást, ezért Károli kéziratait az akkori gönci diákok laponként, gyalogszerrel hordták Göncről Vizsolyba. A nyomdászjelvénnyel díszített kolofon szerint a nyomtatást lengyel származású Mantskovit Bálint 1590-ben fejezte be. A 2412 oldalas, 6 kg súlyú akkor 700-800 példányban gyártott Bibliákból mára ötvennél több példány, ebből Magyarországon 21, a történelmi Magyarországon pedig 27 példány maradt fenn. A könyv a 16. század legnagyobb hazai nyomdai teljesítménye, jelentős anyagi és eszmei értéket képvisel. A fordítás egyik kiemelkedő mérföldköve a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének, megalapozója irodalmi nyelvünknek. A Károli Biblia kisebb-nagyobb revíziókkal több mint száz kiadást ért meg, és máig aI legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen. A képen az első címlap látható: „SZENT Biblia, az az Istennec O es Wy testamentvmanac prophétác es apostoloc által meg iratott szent könyuei” címfelirattal és középen a griffmadarak közé helyezett koronás magyar címerrel. Alul a nyomtatás dátuma – 1590. január 10. – olvasható.